Budapesten az autóbusz-viszonylatok számozására kialakult elv szerint az alapviszonylatokat az 1-99 számtartomány jelölte eredetileg. Az azonos, de rövidebb útvonalon közlekedő betétjáratok jelölése az alapviszonylattal megegyező számot követő A (később, illetve több betétjárat esetén B és C) betű szolgált. Az alapviszonylat útvonalával csak részben megegyező, attól elágazó járatok a Y betűjelzést kapták. Az időközben bevezetett gyorsjáratok számára a 101-199 számtartományt jelölték ki, úgy, hogy a gyorsjárat száma éppen 100-zal volt több, mint az alapviszonylaté. Kezdetben a gyorsjáratok jelölése megjelenésében megegyezett az alapjáratokéval, tehát fehér alapon fekete szám-betű kombináció volt. A későbbiek során a könnyebb megkülönböztetés miatt ezt fehér alapon piros számra változtatták.
Az 1970-es évek közepére azonban a rendelkezésre álló számtartomány szűknek bizonyult. Miután a '60-as évektől (néhány kivételtől eltekintve) a rendkívüli járatok, illetve egyes "kifutó" viszonylatok jelölésére használt betűs viszonylatjelzéseket, valamint az egyre újabb járatokat az akkor még szabad 70-99 tartományba helyezték, a későbbiekben létesített vonalak jelölése egyre problémásabb lett. Önálló, alapviszonylatként funkcionáló, illetve az eredeti alapviszonylat útvonalával részben sem egyező viszonylatok kaptak így kényszerűségből betűvégződést, amely általában az Y volt. (Egyik tipikus példa volt a 24-24Y vonalpár: a két vonal eredetileg valóban "klasszikus Y" volt, de a Csömöri úti felüljáró megépülte után már gyakorlatilag csak néhány méternyi közös szakaszuk volt a Bosnyák téri végállomás térségében, így itt igen gyakran fordult elő "utaseltévedés". Nem véletlen, hogy szinte elsőként, még az alább részletezendő nagy átszámozás előtt számozták át a 24Y-t az akkor még szabad 77-es számra.)
Az észak-déli metróvonal átadásának kapcsán a BKV átszámozta az autóbusz-viszonylatokat. Az új rend szerint az alapjáratokat az 1-199 számtartomány jelöli, fehér alapon fekete számmal, míg az alapjárattal megegyező útvonalon közlekedő gyorsjáratokat az alapviszonylattal megegyező számú, de fehér alapon piros szám jelzi, amelyet piros keret is körülvesz. (Utóbbira a színvakok tájékoztatása miatt van szükség) Az expressz-járatokat (amelyek a két végállomás között - néhány kivételtől eltekintve - nem állnak meg) az alapviszonylat száma után írt E betű különbözteti meg. Ez a jelölés is fehér alapon piros, de eredetileg nem volt a viszonylatjelzés körül piros keret. A betétjáratok jelölésére megmaradt az A jelzés, illetve szükség esetén B és C jelölést is alkalmaztak továbbra is. Az elágazó vonalak Y jelölése megszűnt, helyette a logikai kapcsolat, a megszokás kedvéért (ahol lehetett) az eredeti számnál 100-zal nagyobb számjelzést kaptak, így új alapjáratként tekintendők.
A következő táblázatok az 1977. január 1-jével életbelépett átszámozást mutatják a viszonylatok útvonalának feltüntetésével. Abban az esetben, ha a metró átadásának kapcsán egy járat 1976. december 31-e előtti útvonala is változott az átszámozáskor, ez külön sorban, közvetlen a régi útvonal után olvasható. Néhány esetben az útvonal módosítása nem esett egybe az átszámozással, azonban az eltérés csak alig néhány hónap volt, így a logikai rendszert figyelembe véve az összeállításban úgy szerepel, mintha egyidőben történt volna. Ezeket a táblázatban *-gal jelöltem (ez a 40-es, 61-es és 62-es "vonalcsoport").
Régi 1-25 viszonylatok
Régi 26-50 viszonylatok
Régi 51-75 viszonylatok
Régi 76-100 viszonylatok