Toronyóra indít villamost

A volt Budapesti Helyiérdekű Vasutaknak, a BHÉV-nek, volt egy furcsa vonala: a "H" jelű HÉV-vonal a Keleti és a Nyugati pályaudvart kötötte össze Zugló, Rákosszentmihály, Pestújhely, Rákospalota, Újpest és Angyalföld érintésével. Apró, keskeny utcákban közelekedett, de érdekes módon mindenhol kétvágányú volt. Ezért ezeken a szakaszokon közvetlenül az utcában álló lakóházak fala mellett voltak a vágányok, az ott lakóknak nem kevés kellemetlenséget okozva.

A közlekedésben kevésbé járatosak kedvéért talán érdemes bemutatni a nyomvonalat. Nos, a vágányok a gödöllői HÉV Nagyicce állomása után kanyarodtak el, a sashalmi piacnál. A hozzám hasonló idősebbek még emlékezhetnek az 1970-ben megszüntetett rákosszentmihályi hurokra, amely lényegében ennek a vonalnak egy mellékága, szárnyvonala volt. Az eredeti vonal azonban a mai Rákóczi úton haladt, egészen a Rákospalotai határútig, ahol az akkor még teljesen beépítetlen Irinyi pusztán mentek keresztül a szerelvények Pestújhely központja felé, majd a mostani MÁV-telep után, már majdnem a váci vasútvonal vágányainál északra fordulva a Beller Imre utcán értek el a Rákospalota központját jelentő templomig. Ott kis kanyar után felkaptattak a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút, a híres BURV, vagy köznapibb nevén BÚR-vasút által épített egyvágányú felüljáróra, amely átvitt a vasútvonal felett, majd az Árpád úton, István úton és Pozsonyi úton keresztül érkeztek vissza a főváros területére. Innen a mostani 14-es villamos vonalán közlekedtek, egészen a Nyugati pályaudvarig. Szép kis körjárat volt.

A vonal minden hiányossága ellenére kiválóan működött, utasforgalma is számottevő volt. A második vigháború kitörése után azonban a vonal sorsa megpecsételődni látszott. A hadigazdálkodás bevezetése miatt az akkorra már nagyon sok helyen elhasználódott pályák felújítására nem volt gyártókapacitás, ezért a felújításokat a kevésbé forgalmas vonalak második vágányának elbontásából kinyert sínekkel, talpfákkal végezték el. Így járt a törökbálinti HÉV, és ez a bizonyos körjárati vonal is. A Rákospalota és az egykori Nádastó megállóhely közötti szakasza ekkor lett egyvágányú. Nádastó megállóhely épülete egyébként a mai napig is áll, az Újpalota szélén vezető Késmárk utca elején, a Colosseum autós mozi szomszédságában található, lakóházként funkcionál.

1941 november 9-én hajnalban a megmaradt kétvágányú részen, Sashalom és Nádastó között - igazodva Budapest területének új forgalmi rendjéhez - életbe lépett a jobb oldali forgalmú közlekedés. A sashalmi elágazásnál a vágányok keresztezték egymást, hiszen a gödöllői HÉV vonalán mind a mai napig megmaradt az eredeti balirányú közlekedés. Az egyvágányú vonal lassú vegetálásba kezdett.

1945 után, mivel ekkor azért sok más helyen kellett sokkal sürgősebben a forgalom helyreállítását végrehajtani, ezzel a vonallal nem sokat törődtek. 1952-ben aztán ezt a HÉV-vonalat a Fővárosi Villamosvasút, az FVV vette át, a rákosszentmihályi hurok kivételével, amely a BHÉV kezelésében maradt. A Rákosszentmihály, Csömöri út és Rákospalota között megindult a 69-es villamos. A 40 perces menetidejű vonalra csakhamar három helyen kitérőt építettek be, hogy a szembe jövő villamosok itt egymás mellett elhaladhassanak. Ekkor 1-1 perc végállomási tartózkodást számítva, 14 perces követési időszakot határoztak meg a forgalom számára. A vonalat egyre több utas vette igénybe.

Az eredeti fordulóidő azonban nagyon szűknek bizonyult. Sokszor előfordult, hogy a végállomáson a villamos vezetője - sokszor jelentősen megjavítva a százméteres síkfutás éppen aktuális rekordját - futva szállt át a másik kocsira, hogy a szerelvényt visszavigye a vonalon. Az utasoknak is kellemetlen volt a dolog, mert bár egyenletes időközönként közlekedett a villamos, az indulási időket szinte lehetetlen volt megjegyezni. Az éppen induló villamos személyzete és az utasok közötti konfliktusok állandóan napirenden voltak.

Az egyik járművezetőnek ekkor forradalmi gondolata támadt: javasolta az FVV vezetésének, hogy 14 helyett 15 percenként közlekedjenek. Az ötlet alapja a rákospalotai templom volt, amelynek toronyórája a negyed órákat is jelezte harangjával. Az új rend bevezetésével mindenki elégedett volt. A járatsűrűség ugyan valamelyest csökkent, de ezt bőven ellensúlyozta az igen könnyen megjegyezhető menetrend: minden órakor, negyedkor, félkor és háromnegyedkor indult a villamos, és ezt a templom tornyórája jelezte. Tehát minden utas tudhatta: ha "üt az óra", már nem érdemes szaladni, már elment a villamos...

A vonalat 1970 április 3-án, a kelet-nyugati metró első szakaszának átadása napján megrövidítették, a pestújhelyi MÁV-telep és Rákosszentmihály közötti szakaszán a forgalmat megszüntették, a villamost a 24Y, majd 77-es és 177-es jelzésű autóbusszal pótolták. A megmaradt részen a 65-ös villamos szállította egyre kevesebb utasát továbbra is, egészen az 1980 január 13-i megszüntetéséig a tornyóra hangjára indultak a kocsik.

A vonalból manapság már csak két nagyon rövid rész van meg. Az M3-as autópálya bevezető szakaszát keresztező vágány a mai napig megmaradt. Egy ideig az egész vonalat üzemi kapcsolat céljára használták, hogy az angyalföldi 12-es és 14-es villamosok ne szakadjanak le a villamos-hálózatról. A Hungária körúti 1-es villamos 1984 novemberi átadása után feleslegessé vált ez a kapcsolat is. A vágányokat mindenhol felszedték, csak ez a darab maradt meg belőle, amelyik az utat keresztezi. Ennek felszedése ebben az évben várható. A másik pedig az ominózus rákospalotai templom mögötti rész. Itt mintegy húsz méternyi vágány van még a kockaköves úton a Beller Imre utca és a Széchenyi tér között.