Budapest a '70-es években 1/4

Előző, nagy sikerű albumom folytatásaként most Budapestet egy évtizeddel később veszem górcső alá. A hetvenes években már jár a metró, folytatódik a város kiépülése a mai állapotoknak megfelelőre. Azonban még mindig fellelhetőek a régi utcák, terek...

A város nagyarányú átépítése eléri a tetőfokát. Ezek azok az építkezések, amelyek a ma is ismert közlekedési hálózatot, útpályákat, és közlekedési csomópontokat kialakítják. Igen nagy feltúrással és tereléssel járó munkák voltak ezek, de még mindenhol nagyobb közlekedési fennakadások nélkül voltak megoldhatóak. Hiába, az egyéni közlekedés akkor még mindig nem volt túlméretezett, a tömegközlekedést pedig minden ilyen építkezésnél igyekeztek mindvégig fenntartani. Lássuk tehát a képeket!

 
A Lenin (ma ez a szakasza: Teréz) körút a Nyugati pályaudvar bejárata előtt. a csarnok előtt látható egy példány az akkor "körúti típus"-ként is ismert közvilágítási "ostornyeles" lámpák közül. Ennél a típusnál a gyalogjárda megvilágítását külön két, kúp alakú világítótest adta.
A Baross téri közúti felüljárót, valamint az átrendezett teret a gyalogos aluljárókkal és a villamosvégállomással 1969. december 22-én adták át a forgalomnak. A képen a korra jellemző utazási szokás figyelhető meg: az UV motorkocsik közé kapcsolt, még "kertajtós" pótkocsi lépcsőjén lógnak az utasok.
A kelet-nyugati metró első szakaszát a Fehér út és a Deák tér között 1970. április 3-án adták át a forgalomnak. A 44-es, 45-ös és 46-os autóbuszok végállomása egészen addig a Wesselényi utcában, a Dohány utca torkolatánál volt, a Zsinagóga mellett. A buszok a Síp utcán át közlekedtek a Rákóczi út és a Wesselényi illetve a Dohány utca között. A 67-es autóbusz végállomása a Baross téren volt, ott, ahol ma a 80-as trolibusz végállomása van. A metró átadásakor végállomásukat az Örs vezér terén kialakított, új végállomáshoz helyezték át, a 44-es pedig 144-es jelzéssel gyorsjárat lett.
A Kálvin tér is körforgalom volt régebben. A képen a templom előtti része látható. Ez az a pont, ahol sokszor nem adták meg a járművek a körforgalomban közlekedő 74-es trolibusznak az elsőbbséget, így a troli éppen a villamos felsővezetékének szigetelt keresztezésében kényszerült megállni, ahonnan csak a lelkes utasok segítőkészségének köszönhetően tudott távozni, úgy, hogy az utasok megtolták.
A Tolbuhin (ma: Vámház) körút itt ágazott ki a Kálvin térből. A képen jól megfigyelhető az útpálya nagykockaköves burkolata, amelyet sokan tévesen "macskakő" néven illetnek. A macskakő a kiskockakő népszerű neve volt, a kockák mérete a nagykockakő mintegy fele volt, és íves alakban rakták, míg a nagykockakövet minden esetben egyenesen, és általában az úthoz képest 45 fokban építették, de volt, ahol az útra merőlegesen helyezték el a sorokat. Ezek voltak a legzajosabb, legrázósabb útburkolatok.
A Kálvin téri gyalogos aluljáró és a metróállomás építésekor megszűnt a 63-as villamos Üllői útról a Szabadság híd felé kanyarodó vágánya. A 47-es és 49-es villamosok vágányait a mai Korona Szálló helyén levő foghíjtelken vezették át, mellette egy-egy szűk forgalmi sáv maradt az egyéb járművek és autóbuszok közlekedésére.
A Kőbányai út és Könyves Kálmán körút kereszteződésére nehéz e kép alapján ráismerni. Jobb oldalon, a fák helyén ma benzinkút üzemel, mindkét út jelentősen szélesebb. Ezen a képen maga az útkereszteződés szinte nem is látszik, inkább csak sejthető a trolivezeték keresztezése.
Ugyanaz a kereszteződés pontosan szemből fényképezve, mint az előző. Ez volt Budapesten az első, kizárólag a kerékpárút forgalmát irányító forgalomirányító fényjelző készülék. A kép még annak az 1975-ös KRESZ-nek a bevezetése előtt készült, amelyikben először megjelent ez a lámpa. A kép jobb oldalán látható, kétemeletes épületet pár éve bontották le, a helyére a Könyves Kálmán körút és a "dohánygyári átjáró" szélesítésekor útpálya épült.
A Ferenc körút és az Üllői út kereszteződése 1972 körül. Még nem kezdődött meg a gyalogos aluljáró építése. A képen látható az Üllői út külső szakaszáról a Ferenc körútra, a Petőfi híd felé kanyarodó villamosvágány, amelyet a kocsiszínek közötti forgalomra használtak. A vágányt az aluljáró megépítése után visszaépítették, és egészen az Üllői úti villamosok 1976. decemberi megszüntetéséig használták.
A megállóban 63-as villamos áll. Érdekes, hogy az Üllői úti villamosmegállókhoz a gyalogos aluljáróból felvezető lépcsők eleve rövid időre voltak tervezve, ennek ellenére kiépítésük módja teljesen korrekt, hosszú időre tervezettnek felelt meg.
Vissza a főlapra  


Összeállította: Horváth János
Forrás:
Autó-Motor 1970-79 évfolyamok